78. rész Dal

Estére mindent a helyére raktam a szobába. A gitáromat pont a kezemben tartottam és a helyét kerestem, amikor kopogtak az ajtón. Odasétáltam és kitártam szélesre az ajtót. Gergő egy seprűvel a kezében mosolygott.  
-Kéne egy kis segítség odaát.- intett a fejével a folyosó végéhez.- Kiborítottam a mák gyűjteményemet, és kicsit káosz lett.
-Mák gyűjtemény? Hát te beteg vagy- röhögtem ki szerencsétlen Gergőt.-Ha ennyi eszed van, hogy mákot tartasz a szobádban, akkor old is meg.- majd egy cuppanós puszit nyomtam  a homlokára, majd nevetve bezártam az ajtót. Mosolyogva ültem le az ágyra, a még mindig a kezemben lévő gitárral.Ezer éve, hogy egy akkordot is pengettem volna. A szoba csendjében a gondolataim hangos lármává alakultak a fejemben. Csak úgy cikáztak a képek a fejemben. Egy mozdulattal megfogtam a gitár nyakát, a hevedert átlendítettem a vállamon és játszani kezdtem. Először régi Green Day dalokat játszottam le. Majd a pengető megállt a kezemben. Behunytam a szememet és szívből kezdtem játszani. Egy teljesen ismeretlen dallamot.

Már vagy egy órája ültem így a fejemben szóló dallamot játszva. Szinte az egész dal megvolt már, csak  szöveg hiányzott.
Megálltam egy percre és végig gondoltam az amiről írni szeretnék. Amiről akartam, hogy ez a dal szóljon. Majd elkezdtem énekelni.

"Csak a sötétben hiányzik a fény,

A napot is csak akkor hiányolod, ha havazni kezd.

Csak akkor tudod meg, hogy szeretted, mikor elengeded.

Akkor tudod meg milyen boldognak lenni,

Mikor szomorú vagy.

Akkor utálod meg az utat,mikor hiányzik az otthon.

Csak akkor tudod meg, hogy szeretted, mikor elengeded.

És elengeded" 

Az utolsó akkordot is lepengettem. A hangom elhalkult, és csak akkor vettem észre, hogy csorognak a könnyeim. A gitárt félretettem. Felálltam és elindultam az asztalomhoz. Leültem a székhez, elővettem egy papírt s tollat, majd elkezdtem írni. 

"Gergő!..."

77.rész Vége a nyárnak

A nyár egy csettintés alatt eltelt. Azt állítják két és fél hónap volt a nyár. Én nem hiszem. Nekem két hétnek sem tűnt. Ahogy belelendültem, hogy „nyár van, nyár van” már el is telt. Nem tudom,mit gondoltak azok akik kitalálták, hogy hat hónapot szenvedünk az iskola padban és csak ennyi szabadságot kapunk érte. Minimum öt hónap. MINIMUM. Holnap kezdődik is újból a hajtás. Na de előtte egy kis nyár még. Legalább a gondolataimban legyen még egy kicsi „summer time”.

A nyár nagyon jól indult. Tomiék nyaralójában bandáztunk, majd jött a sulis tábor. Hö. Nyári tábor. Mindig is imádtam. A tanárok ilyenkor mindig mindent elkövetnek, hogy összerázzák a csapatot, hogy szeptemberre egy összekovácsolt, összetartó csapat legyünk. Bár nálunk ez fölösleges volt, mert nálunk megvolt. Ezért töltöttük majdnem az egész nyarat együtt. A tábor amúgy nagyon király volt. Komolyan. Haza sem akartam jönni. Imádtam a programokat, az esti szökéseket ( fiúk, lányok takarodó után bandáznak) Marci napi 24-ben pörgött. Ő volt a lelőhetettlen mókamester. Őt még hajnali négykor sem. Ilyenkor a fiúk párszor belehajították a Balatonba, hogy egy kicsit lecsillapodjon. Szeretik a drasztikus megoldásokat. Hát mi, meg szeretünk rajta röhögni. Azért szegény Marci, néha sajnáljuk. Kitti általában rohan a megmentésére. Ők már csak ilyenek. Ilyen kis szerelmesek.

A tábor után voltunk a családdal is nyaralni. Pár napra leugrottunk a tengerre. Persze Zsepit vittem. Melyik kutya tulajdonos hagyná magára (egyes egyedül, egy tök üres lakásban napokra!!) a szeretet kis ölebét?Hát én biztos nem. Zsepi jött velünk. Kicsit nehezen bírta az autókázást, így minél közelebbi részre mentünk. Bár én sem bántam a rövid utat. Általában ha sokáig kell ülnöm egy helyben, hamar elunom magam. Szerencsére a kiskutyámmal elvoltam. Nem engedte túlzottan, hogy unatkozzam. Éljen Zsepi. A Tengerpart csodás volt. Fürödtünk,kirándultunk, fürödtünk, ettünk, fürödtünk. Hát most na fürödtünk szinte, mert hát ha a tengeren vagy, fürödj a tengerbe ne csak nézd. Hátnem? Hát, de. Aztán egy hét múlva vége is lett. Mentünk haza. Anyáék ennyivel le is tudták a családi nyaralást. Mindenki ment vissza a dolgára. De én nem. Rám várt egy két hetes Görögország. Gergővel.!!!! Uristen.. Fantasztikus vooooolt. Görögország csodálatos. És hát nem első sorban Gergő is az, mivel elvitt. A családja nagyon jó fej. Persze ez is kutyás nyaralás volt, mert Lex sem maradhatott otthon. Bár nagyobb kutyával nehezebb volt az utazás, de hát na. Megérte. Szép volt jó volt. Ez a két hét is eltelt. Nem. Nem tanultam meg görögül. pedig, nagyon próbálkoztam. De jobbnak látták a többiek, hogy ezzel a nyelvel inkább ne próbálkozzak. Ajj. Olyan izéééék. Uh, nem lettem gazdagabb még egy nyelvel.

És a nyár végére maradt egy nap kérdőjel. Roli. A nyár eleji Tominak írt egy sms-t amiben írta h újra itthon van, azóta semmi. Nem is baj. Valahogy nem is akartam róla többet tudni. Tomival néha beszéltem, aki annyit mondott, hogy próbálta hívni, de nem válaszolt. Én itt hanyagoltam is a továbbiakban a témát. Nos, ennyi volt a nyár.

-Elz összepakoltál mindent?- lépett be a szobába anya. Igaz, hogy már itt lakunk a suli közelében, de azért a koleszt nem hagynám ott, még ha egy percre is laknánk a sulitól. Még akkor sem. Az az egy jó van a suliban. A Kolesz.

-Ümm. Hüm? -hümmögtem vissza anyának, mert azt hiszem mintha még mondott volna valamit,de kicsit elkalandoztam.

-Kislányom, ne hümmögj itt jobbra balra. Azt kérdeztem Gergő átjön e segíteni cuccolni. Örülnék, ha legalább most figyelnél rám. Egész nyáron,láttalak egy hétig. Elengedtünk mindenhova, úgyhogy legalább a tiszteletet add meg kérlek.

-Jó.jó. Bocsesz anya- felkeltem a székből és egy cuppanós puszit nyomtam az arcára.-köszi mindent. Gergő nem tud jönni, mert ő is pakol. Levinnél kocsival.-pislogtam, majd levágtam magam az ágyra.

-Apádat kérd. Nekem még dolgom van. De ne készítsd ki ahogy szoktad.- azzal ki is ment. Hát ennyi volt anya. Kicsit lehet berágott, hogy egész nyáron volt más programom mint velük Betűtornyot és minden egyéb nagyon gáz családi játékot játszani.

Most jut eszembe. Még semmit sem pakoltam össze. Hoppááá.ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

76. rész: A hír(ek)

A nyárban az a rossz, hogy nagyon gyorsan telnek a napok. Észre sem vesszük és már két hét el is telt. Ami ilyenkor a nyár elején még nem annyira számít.

Jövő héten kezdődik a sulis tábor. Addig még miénk Tomiék nyaralója. Hurrá.

Gergővel összhangba kerültünk. Mivel együtt járunk. Na de ez részletkérdés. Nagyon jól elvagyunk. És azt hiszem, kezdek nagyon-nagyon belezúgni. Amitől kicsit félek.

A délelőtti melegben. (meleg? Inkább kánikulába) ültünk a 5teraszon és beszélgettünk az élet fontos kérdéseiről. Mint például, nem égett e le az arcom, h jó szögben süt e meg a nap és társai. Persze azért néha értelmes dolgokról is szó esett, mint például ki mit tervez nyár végére, vagyis az utolsó hónapra.

- Zúzunk fesztiválozni- mondta Marci és összepacsizott Levivel. Ezek szerint ők ketten vesznek be a fesztiválozásba. Hát nem is tudom. Ahol ezek ketten megjelennek. Háát. Sok szerencsét fesztiválozók, innen üzenek nektek és kívánok sok sikert. Szükségetek lesz rá.

Ha-ha-haa.

- Egy hét olasz- lelkesedett Léna. Mindenki beavatott, hogy hol töltik a nyár utolsó heteit, csak egy ember nem. Gergő.

- Hát? Te nem mész semerre?- fordultam Gergőhöz.

- Egyedül sehova. Amúgy meg Görögországba. Két hétre.- mondta közömbösen. Miii??? Két hétre?? Ááá és én addig mit csinálok nélküle? Szerintem észrevette, hogy lesápadtam mivel megfogta a kezem és a szemembe nézett.

-Természetesen csak akkor megyek, ha velem jössz - és itt azt hiszem elájultam, vagy sokkot kaptam. Szóhoz sem jutottam. A többiek húztak meg éljeneztek én nem nagyon kapcsoltam. Gergő meg csak vigyorgott.

-Uristen. Uristen.- pattantam fel a helyemről és egyenesen leterítettem Gergőt mivel ráugrottam. Ezzel nem is lett volna baj. HA mondjuk Gergő áll, vagy legalább számít az érkezésemre. De mivel egyik sem, ezért ráugrottam és a napozó pedig eltörött. Hoppá. Felpattantunk s néztük a kárt, amit én okoztam.

-Hupszi- vakartam a fejemet kétségbeesetten.

-Semmi gáz. Van még pár száz ilyen a garázsban. No para.- szólt Tomi én pedig megnyugodtam. Én jobbnak láttam, hogy a földre ülök és nem török össze még egy napozót. Gergővel megbeszéltük ezt az egész Görögországi nyaralást. Hogy hogyan jött, mit szólnak a szülei meg ilyenek. El sem hiszem ezt az egészet.

-Lex lábhoz- hívja Gergő a kutyáját én meg felemeltem a lábam alatt futkosó Zsepit. Imádom. Annyira kis cuki. Lex pillanatok alatt Gergő előtt termett.

-Elviszem megfuttatni. Sietek.- majd egy gyors puszit adott a homlokomra majd elsietett Lexel.

Leültem a többiek elé Zsepivel és játszottunk, míg Tomi Egy határozott mozdulattal fel nem pattant és a telefonját tartotta a kezébe, amit olvasott.  

-Mi az?- kérdeztük egyszerre valamennyien.

-Roli.

-Mi van vele?- pattantam fel és Tomival szembe álltam.

- Hazajött. Itt van Magyarországon.- mondta. Én pedig leejtettem Zsepit a kezemből a döbbenettől. Ahogy mindenki. 

75. rész: Különleges rész

Haho! Tudom.hogy már régen írtam részt, de most itt van. Ez egy extra rész, amiben Roli a főszereplő. Roli szemszög. Olyanra írtam amilyenre terveztem. Remélem tetszik nektek is. xoxo

                                                               ********

*Roli szemszöge*

Nem tudom, hogy mi és hogyan történt. Hirtelen az biztos. Felfogni sem volt időm, és már benne is voltam. Nagy bajban vagyok, azt az egyet tudom. Ki kellene szállnom minél hamarabb. De ez valahogy nem megy. Itt a cucc a táskámban és én egy elhagyatott erdőben vagyok. Ahol, még madár sem nagyon jár. Várok, és közben gondolkozok, hogy hogyan jutottam el idáig. Ez én lennék? Miért változtam meg ennyire? Túl sok a kérdés, és az emberem már felém tart. Elrugaszkodok a fától és elé megyek. Piros kapucnit visel, ami a fejébe van húzva. Átadom a csomagot egy szó nélkül, majd ő egy köteg pénz ad át. Bólintok egyet és már el is tűntem. A táskám aljára süllyesztem a köteg zsét és határozott léptekkel haladok előre. Nem nézek hátra. Előkotorászom a telefonom és tárcsázom a számot. Egy csöngés után fel is veszi.

-Vidd a szállítmányt a keleti városrészbe. Ott fognak várni.- adta az utasítást a hang a telefonon keresztül.

-Rendben- és azzal kinyomtam a telefont. Mivel tömegközlekedés túl zsúfolt és kerülnöm kell a feltűnést és a tömeget, gyalog tettem meg a távot. A nyári melegben kicsit feltűnő lehetett a fekete kapucnis felsőm, de ezt muszáj volt felvennem. Gyorsan haladtam az utcán. Egy idős néninek is véletlenül nekimentem. Szerencse, hogy nem nagyon beszélem a nyelvet és nem értettem mit mondd. Kifogtam az egyetlen magyar drogkereskedelmet Madridban. Ekkora balszerencsém csak nekem lehet.

Észre sem vettem és már a megadott helyen voltam. Megláttam a célpontomat is. Egy magas kigyúrt csávó. Körbenéztem majd átmentem az út túloldalára.

-Megszerezted a pénzt? – kérdezte morgós hangon.

-Itt van- vettem elő.

-Megszámoltad? Pontosan annyi?- vizsgálta végig a köteg pénzt.

-Nem. Nem mondták, hogy ez az én feladatom lett volna. Kérem a részem és megyek is- mondtam türelmetlenül. A srác végigmért, majd annyit mondott:

 -Majd megkapod. Most tünés – nem akartam ellenkezni, mert eddig is mindig kifizettek. Így hazaindultam. Ledobtam magamról a ruhákat, majd bevágódtam az ágyamba és aludtam.

A telefonom rezegni, majd egyre hangosabban zenélni kezdett. Megnéztem a kijelzőt. Ismeretlen szám. Ez csak egyet jelenthetett. Munka van. Felültem az ágyon és felvettem a telefont.

-Hallgatlak- szóltam bele határozottan.

-Feladat van kiskölyök. Nem az ami eddig. Sokkal fontosabb és persze a lé is több.- szólt a telefon másik végében az eddigi ismerős hang.

-Mit kell tennem?

-Van egy srác, aki egy ideje nem fizet. Jobb belátásra kellene téríteni, hogy megadja tartozását- a hang elnémult. Most pontosan arra kérnek, hogy verjek össze valakit? Ez kizárt. Én ezt nem csinálom.

-Amennyiben nem csinálod azt amit mondok, neked lesznek súlyos gondjaid. A saját érdekedben fogod megcsinálni.

-Rendben.- nyeltem egy hatalmasat. Megkaptam az utasításokat. Hely, idő, személyleírás. Felvettem a „bevetéshez”szokott fekete kapucnis pulcsit, majd indultam is. Egy városrészben találtam meg az emberemet. Nem volt senki rajtam és az áldozatomon kívül.

-Hello- sétáltam magabiztosan a srác elé. A fiú megszeppent. Nem volt valami kemény legény.

-Csá- köszönt zavartan vissza.

-Úgy hallottam tartozásod van. Meg kellene adni…MOST- ordítottam. A fiú menekülni próbált, de elálltam a z útját és a falhoz nyomtam.- Nem szép dolog tartozni. Cöcö- mutogattam a mutató ujjammal.

-Megadom amint tudom. Ígérem- hadarta.

-Sajnos ez nem így megy. Van egy napod, hogy megadd, különben nagy bajban leszel.- mondtam fenyegetően. Mielőtt elengedtem volna egy hatalmasat húztam be neki. Felrepedt a szeme alja.- Egy napod van!- aztán elengedtem. A srác gyorsan elfutott én pedig tovább mentem. Oda ahol megkapom végre a pénzemet. És ki is fogok szállni. Ez nem az én melóm.

Mikor megérkeztem a régi romos épülethez, felmentem az emeletre. Két kigyúrta faszi állt az ajtó előtt. Beengedtek az ajtón. Most találkozok először a megbízómmal.  Fekete szmokingot visel és egy bőr karosszékben ült egy asztal mögött. Rámutat a székre én pedig leülök.

-Szép munka volt. Itt a fizetésed- dob elém egy elég vastag borítékot.

-Kösz. Most pedig, hogy elvégeztem ki is lépnék- mondtam határozottan. Vagyis úgy terveztem, de elcsuklott a hangom. A fickó felnevetett.

-Itt nincs kiszállás kisfiam. Ha egyszer beszálltál nem léphetsz ki.- mondta dühös magabiztossággal.

-De én nem tudom ezt tovább csinálni. Ki akarok szállni- erősködtem.. És ki is szállok- azzal felpattantam a székből és kirohantam. A borítékot a zsebembe mélyesztettem. Ahogy futottam lefelé, hallottam a lépteket mögöttem. Ezek követnek. Vagyis inkább üldöznek. Egyre gyorsabbra vettem a tempót és kirohantam az épületből. Már beesteledett. Úgy tíz óra felé járhatott a idő. Nem volt időm megbizonyosodni róla, mert a nyomomba voltak. Nem is kevesen. Csak futottam.

Az életem múlik, most azon, hogy meddig bírom. Egy utcára kanyarodtam ki. Nem sok energiám volt már tartalékba, de annak elégnek kell lennie ahhoz, hogy biztonságba lehessek.

Végre egy forgalmas szakaszhoz értem. Egy taxi állt meg előttem. Gondolkodás nélkül beszálltam. Megadtam a címet és már mentünk is. Hátranéztem. Megálltak. Nem követtek tovább. De nem lehet biztonságba itt biztos, hogy nem. A taxi bekanyarodott az utcánkba, majd megállt a ház előtt. Kifizettem a fuvart majd gyorsan berohantam.

-Nagyi! Hol vagytok?- kiabáltam lihegve. Kijöttek a nappaliba.

-Mi történt kisfiam? Mi a baj?- kérdezte aggódva a mamám.

-Azonnal el kell tűnnünk. – mondtam és felrohantam a szobámba. Előkaptam az utazótáskám és beleszórtam egy adag ruhát, laptopot, telefon töltőt, és amit találtam.  Nagyapám lépett be az ajtón.

-Mit csinálsz Roland. Mi történt?

-Haza kell mennünk. Amint tudunk! Üldöznek. Biztonságba kell lennünk.- mondtam miközben a következő táskába szórtam a holmikat. Nagyapám bólintott és átment, hogy ők is összepakoljanak. Megnéztem gyorsan a menetrendet, hogy mikor indul leghamarabb a következő gép Magyarországra. Három óra. Addig eltudunk készülni. Mindannyian bepakoltuk a legfontosabb holmikat és már indultunk is repülőtérre. Csak remélni tudom, hogy nem találnak meg bennünket…

74. rész: Happy Birthday

Haho! Itt az új rész :) Remélem tetszik mindenkinek :) xoxo
                                              *******

Tíz perc múlva éjfél és még mindig fent vagyok. Na nem mintha ez tragédia lenne, vagy valami. Nem csak éppen semmi kedvem megvárni az éjfélt azért, hogy kívánhassak valamit.

-Léna, muszáj ezt? – kérdeztem már elég szenvedős képpel.

-Igeen. A Szent Johanna Gimiben volt. A szülinapi kívánságok mindig teljesülnek- vigyorgott. Gergőre pillantottam, aki már fogta a fejét. Léna nem ment el, mivel biztos akart lenni benne, hogy kívánok.

-Egy perc múlva éjfél. Gondold át, mit akarsz kívánni- pörgött fel teljesen.

-Léna. Nyugi. – nevettem.

-Oké. Kívánj- utasított. Behunytam a szemem és erősen koncentráltam, majd kívántam.

-Boldog szülinapot- ölelt át Léna, majd kiviharzott a szobából.

-Boldog szülinapot- mondta Gergő is.

-Köszi- majd lekapcsoltam a villanyt és elaludtam.

Reggel arra keltem, hogy nagy hangzavar van körülöttem. Kinyitottam a szemem és megláttam a többieket. Mind a szobában voltak.

-BörzdéjGörl- ugrott rám Kitti.

-Ágyba reggeli a szülinaposnak- tört át a tömegen Regi és egy tálcát tartott a kezében.

-Köszönöm- vettem át, majd elfogyasztottam a reggelimet. A többiek valami nagy szülinapi  buliról beszéltek.

-Nem szükséges- motyogtam, miközben belekortyoltam a narancslébe.

-Á dehogy nem- vigyorgott rám Marci. Kiment mindenki a szobából, hogy valamit megbeszéljenek, addig én felöltöztem. Mert csodák csodájára én még pizsiben voltam.  Mikor sikerült végre felöltöznöm, kimentem a fürdőből. Gergő velem szemben állt. A keze a háta mögött volt.

-Mit rejtegetsz?- léptem oda hozzá, hogy meglessem, mi van mögötte.

-Boldog szülinapot- mondta és elővette a kezeit. Amiben egy kiskutya volt.

-Istenem de aranyos- fogtam meg. – Ez az enyém? – néztem Gergőre. Biccentett egyet.

-Kéne neki valami név- mondta.

-Legyen Zsepi- mondtam. Gergő furán nézett, majd elnevette magát.

-Zsepi? Hát jó. Üdv zsepi-és megsimogatta a fejét. Levittem az új jövevényt a többiekhez, akik egyből szétszedték.

-Marci óvatosan. Ne nyírd ki. Köszi- mondtam, mivel Marci éppen feldobni készült.

-Csak meg akartam nézni, nem e tud repülni- rántotta meg a vállát.

-Repülni? Ez egy kiskutya te szerencsétlen- fogtam a fejem.

-És? Attól még  tudhat repülni. Repülő Kutya- kész. Mindenki fulladozott a nevetéstől.

-Marci. – fogtam meg a vállát a hatás kedvéért- Te tényleg nem vagy normális. – a többi kutya is hamar megbarátkozott Zsepivel. Tömeges kutyasétáltatás. Az utcában jártunk éppen, mikor rezegni kezdett a telefon a zsebemben. Átpasszoltam Lénának Zsepit, majd kivettem a telefont és felvettem.

-Boldog szülinapot Kincsem.- szólt bele anya,

-Köszi anyu. Képzeld kaptam egy kiskutyát- közöltem a remek hírt.

-Tudom. Gergő mondta. Megkérdezte, nem e lenne nagy baj, ha egy kiskutyát kapnál. Mondtuk, hogy jó lenne és nem lennél legalább egyedül- itt lesokkolódtam. Anyám Gergővel beszélt? Jeszusom. Gyorsan még beszéltünk pár mondatot, majd letettük. Mikor visszaértünk, mindenki elkezdte a bulit szervezni.

-Héj Elz. Akarsz valakit meghívni a suliból?- kiáltotta Regi, aki a vendég listát nézte(?).

-Mind itt vagytok- mondtam értetlenül. Regi tudomásul vette majd visszatért a teendői közé.

Este hét órára  a nyaraló tele volt emberrel. A suliból, koncertekről ismert arcok. A zene üvöltött, mi pedig jól éreztük magunkat.

-Elz!- szólított egy ismerős hang. Jaj ne, csak ne ő legyen. Megfordultam és szembe találtam magam……..Zsomborral.

-Hát te?- kérdeztem.

-Boldog szülinapot- mondta.

-Aha. Kösz. Akkor mehetsz is.

-Már is elküldesz? – vigyorgott. Hányni tudnák tőle. De most komolyan.

-Kivel csaltál meg? – kérdeztem hirtelen. Mivel váratlanul érte a kérdésem, a mosoly hamar el is tűnt az arcáról.

-Nem lényeges.

-De igen is az. Tudni akarom- kiáltottam.

-Daniella.- ahogy kimondta egy hatalmas pofon csattant az arcán. De nem az én kezem. Gergő állt mellettem. Ránéztem, majd Zsomborra.  Zsombor kapcsolt és megindult Gergő felé.

-ELÉG LEGYEN!- kiáltottam majd Zsomborra néztem.- Minek jöttél ide? Miért kell tönkre tenned mindent? Takarodj innen!- ordítottam és egy könnycsepp hullt le az arcomról. Majd azt az egyet millió követte. Gergő magához ölelt.

-Ne sírj- simította meg az arcom. Az államnál fogva megemelte a fejem. Egy pillanatig néztük egymást, majd MEGCSÓKOLT.

Az az érzés, amikor a szánk összeért, valami elképesztő volt. Nem tudom mi történhetett. Majd elengedett és ismét magához ölelt.

-Nocsak nocsak- mondta Léna. Elengedtem Gergőt bár még a kezemet mindig fogta és szorosan maga mellett tartott. Összemosolyogtam Lénával. Miután Léna elment, Gergő maga felé fordított és elkezdtünk táncolni.

-Boldog szülinapot- suttogta.

-Már mondtad- mosolyogtam.

-Tudom- majd megcsókolt.

-Hol a szülinapos? Itt a torta. Fel kellene vágni- szólt bele a mikrofonba Tomi.

Elindultam a többiek felé, Gergőt húztam magam után, majd a tortához érve kívántam majd elfújtam a gyertyákat. A tömeg éljenzett és tapsolt. Majd felszeltük a tortát. Finom is volt. Még buliztunk egy két órát, majd végetért a szülinapi bulim.

A szobámban Zsepivel és Lexel ültem az ágyon és az ajándékaimat bontottam ki. Gergő lépett be a szobába.

-Lex! Le az ágyról!- mondta. Majd Lex leugrott. Helyére Gergő ült.

-Tetszett a szülinapod?- kérdezte.

-Nagyon. Köszönöm és egy csókot nyomtam a szájára, majd megsimogattam Zsepit. Gyorsan elpakoltuk a csomagoló papírokat és az ajándékokat az ágyról, és lefeküdtünk. Édes tizenhatos.

Off-bejegyzés.: díj

Mivel már tényleg nagyon sokat kapta ezért gondoltam megcsinálom. :) Köszönöm xoxo
                                                             *****

Szabályok: 

1. Írj magadról 11 dolgot
2. Válaszolj 11 kérdésre
3. Tegyél fel 11 kérdést
4. Küldd tovább 11 embernek.

11 dolog rólam:

1.Utálok komoly lenni.

2.A zene az életem. Éjjel nappal csak a zene! :3

3.Utálok korán kelni >.<

4.Szeretek írni :) 

5. Ellenzem az állat kínzást!!!!

6.Imádom a filmeket! Rengeteget megnézek. Akár egy nap :) 

7.Nem szeretem az 1D, Justin Biebert és társaikat.! 

8.Nem hallgatok pop (vagy csak nagyon keveset) és disco zenéket

9. Imádom a Green day-t, The Killers, Korn, The ramonest :) 

10. Ha választhatnék, hogy melyik korban élhetnék biztosan az angol polgárháború idején :D 

11. imádom a kitűzőket és a karkötőket :) 

11 válaszom:

1:Mi a beceneved? Kiki, Kittina (és rengeteg nem publikus :D)
2:Melyik a kedvenc városod? Paris ♥
3: Várod a sulit? Nem xD

4: Kedvenc híresség?Ian Somerhalder ♥
5: Szoktál olvasni? Természetesen :) 

6: Mi a kedvenc tantárgyad? magyar, rajz, ének
7: Kedvenc sorozatod? The vampire diaries
8:Kedvenc szín?Zöld *-*

9: Mi a kedvenc állatod? Ló, Zsiráf

10: Mit szeretsz csinálni szabadidődben? énekelni, rajzolni, írni
11: Bántottak már meg barátaid? Párszázszor

11 kérdés:

1. Melyik a kedvenc városod?

2. Kedvenc együttes ?

3. Mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre ?

4.Ricsi vagy Cortez? 

5.Van kabalád? 

6.Van BFF-ed?

7.Sok blogot olvasol?

8.Ha igen, melyik a kedvenced?

9.Mi a kedvenc ételed? 

10.Szereted az állatokat? 

11.Van testvéred?

11 személy akiknek továbbküldöm:

Mindenkinek aki ezt elolvasta :))

73. rész: Együtt a banda

Haho: Bocsánat h ilyen későn hozom az új részt :( Nem volt nagyon időm. A következővel megpróbálok sietni. Kérnék sok kommentet és hosszabb véleményeket és észrevételeket vagy bármit :) xoxo

                                           ****

Reggel korán már mindenki fent volt, ugyanis Anett a hajnali vonattal érkezett. A fiúk kicsit nehezen viselték a korai kelés, de mindenkinek sikerült ébren várnia Anettet. Különösen Levi volt izgatott, hogy barátnőjével töltheti a nyár nagy részét. Levi és én kimentünk a vonatállomásra. Mikor befutott a vonat, Anett nagy boldogan szállt le és szaladt felénk. Levi kikapta a kezéből a bőröndöket, hogy meg tudjuk egymást ölelni.

-Íjj. Nagyon jó nyár lesz- visított a fülemben, miközben szorosan ölelt.

-Igen. Itt az egész nyár, hogy együtt legyünk és bulizzunk- helyeseltem, majd átadtam a terepet Levinek, hogy ő is köszönhessen a barátnőjének.

Visszaindultunk a többiekhez. Anett szája egész úton be nem állt. Nagyon aranyos volt, ahogy mondta, mondta. Mikor visszaértünk, mindenki megölelgette Anettet, majd elfoglalta a szobáját.

-Na, most, hogy mind megvagyunk, csaphatnánk egy bulit- mondja Tomi.

-Igen. Egy nyárköszöntőt – csatlakozott Marci is. Mindenki belement, hogy egy kisebb bulit szervezzünk estére. A fiúk elmentek piáért, mi lányok meg a kaját rendeztük. Fél ötre mindennel el is készültünk. Kaja, pia és még dekorációt is találtunk.

-Nézzétek mit találtam- futott be Ben a házba és egy csomag csillagszórót tartott a kezében.

-Ú, de tök jó. Ezt használhatnánk este- ugrált Kitti. A bulit úgy szerveztük, hogy az ételek és frissítők a konyhában legyenek, hogy ne egyék meg a bogarak. A buli meg az udvaron. A fiúk kicserélték a medence vizét, székeket raktak le körbe, és fát hordtak, hogy tűz is legyen. A grill felszerelés az udvar végébe került. Én hoztam még plédeket le, netán ha este valaki fázna. A zene is már üzemelt, mikor pakoltunk. Épp a takarókat hordtam le, mikor Marci egy csatakiáltással előkapott egy vízi pisztolyt és elkezdett lőni.

-Marci nee. Fejezd be- futottam menedéket keresve. Marcihoz, betársult Levi és Ben is egy egy vízi pisztollyal. Nem úsztuk meg szárazon. Ledobtam a takarókat egy székre, majd sikítva futottam körbe az udvart a többi lánnyal. Az összes fiú üldözőbe vett minket.

-Áá- hallottam Léna hangját majd egy nagy placcsanást. A hang irányába fordultam, majd a látványtól, ami fogadott, röhögő görcsöt kaptam. Léna és Tomi a medencében birkóztak. Ezt megérte látni.  Egy csatakiáltással mindenki a medencébe vetette magát. Szerencse, hogy nagy. Az mellékes, hogy mindenki ruhában volt. Ilyenkor persze, hogy nincs rajtunk fürdőruha. AS fiúk könnyedén lekapták a felsőjüket. Jó nekik. Figyelmem átvándorolt valakinek a kidolgozott hasizmára. Gergőnek valami brutál jó teste van. Bele is pirultam ahogy néztem. A vizes haja, meg a teste ááh.. Úristen miket beszélek? Lebuktam a víz alá, majd mikor feljöttem kivertem ezt a gondolatot a fejemből. Kimásztunk a medencéből, majd mindenki felment a szobájába átöltözni. Beléptünk Gergővel a szobánkba. Ránéztem.

-Öm én megyek a fürdőbe átöltözni- jelentettem ki. Gergő egy fél mosolyt küldött felém. Összeszedtem a ruhákat amiket fel akarok venni.  Fürdőruha, short és egy topp. Beviharoztam a fürdőbe és gyorsan átöltöztem a vizes ruhákat kiteregettem. Kifésültem a hajam, lemostam az elmosódott szemfestéket. Áldom magam amiért nem a vízállót használtam reggel. Mikor elkészültem kiléptem a fürdőből. Gergő az ágyon feküdt és a telefonját nyomkodta. Egy fürdő nadrág volt csak rajta. Kellemetlenül elfordultam, majd matattam a táskámban.

-Öö én kész vagyok. Lementem. Jössz?- kérdem a vállam felett. Biccent egyet és felpattan. Lesietünk a lépcsőn. Lex fut felfelé olyan sebességgel ugrik rám, hogy hátraesek. Lex összevissza nyalja a képem. Hallom Gergő kacaját, majd segít leemelni rólam a kutyát.

-Kösz- állok fel. Megpaskolom Lex fejét, majd kikerülöm.

-Indulhat a buliiii?- ordítja Marci, majd beindítja a zenét. Szegény szomszédok. Rengeteg kaját készítettünk. Saslik, grill húsok tömkeleg, héjában sült krumpli meg minden amit csak akartál. Vettem egy saslikot és egy grill húst meg pár szem krumplit és leültem a többiekhez. Kitti és Anett énekelgetett, a fiúk röhögtek én pedig mosolyogva figyeltem őket miközben ettem.

-Ez isteni kaja.- nyámnyogtam. Nevetés hallatszott. Végeztem az evéssel. Letettem a tálat a többi közé, majd visszahuppantam a kényelmes székbe. A zene hirtelen valami lassúra váltott. Nem is hallottam még ezt a számot. Csak ülök a székemben és egyszer csak egy kéz lendül felém. Felnézek.

-Szabad egy táncra?- mosolyog Gergő. .Megragadtam a kezét, majd felhúzott. Odavezetett a betonra, majd megfogta a derekam meg a kezem. És táncoltunk. Nem is tudom mire gondoltam abban a pillanatban. De jól esett. A többiek is csatlakoztak. Levi-Anett. Kitti-Marci és Tomi-Léna. A szám végével mint ha mi sem történt volna, átváltott egy Korn számra és már is más volt a hangulat. Ettünk röhögtünk. Majd mikor besötétedett elővettük a csillagszórókat

. Éljen a nyári szünet.